169 éve készült el az Ermitázs

Pushkin derzhavin

Az Ermitázs (Эрмитаж) Oroszország legnagyobb és leghíresebb múzeuma, amelyet Leo von Klenze német építész tervei alapján, 1852-ben, ezen a napon nyitottak meg. 

A “Hermitage” szó a francia “remete” vagy a latin “eremita” szóból származik, Megépítésekor az Ermitázs több szempontból is egyedülálló volt, sőt, a mai napig kiváló példa az oroszországi barokk építészetre. Jöjjön most néhány érdekesség a világ egyik legnagyobb múzeumáról. 

Az Ermitázs az orosz cárok hivatalos rezidenciája volt, és csaknem 100 évig nem volt nyilvános. Nagyon kevesen léphettek be az épületbe. Meglepő módon, még Alekszandr Puskin a legnagyobb orosz költő sem látogathatta sokáig az Ermitázst. Barátja, Vaszilij Zsukovszkij költő, aki a leendő II. Sándor császár mentora volt, segített Alekszandr Puskinnak abban, hogy beléphessen az épületbe.  Ez az exkluzivitás évekre előre meghatározta a múzeum nevét és sorsát.

Puskin

A falak egykor az orosz királyi családnak adtak otthont, csaknem 200 évig. A Téli Palota egy csodálatos palotai komplexum része, a Neva folyó mentén, és az egykori Orosz Birodalom egyik legnagyobb szimbóluma. Mint sok más szentpétervári épületet , ezt is kiemelkedő építészek tervezték, köztük Bartolomeo Rastrelli. A Téli Palota tanúja volt az orosz forradalomnak is, mivel ez a szovjet kormányzati hatalomátvétel egyik fő stratégiai pontja volt, sőt a Vörös Hadsereg is megrohamozta.

A mostani múzeum még azoktól az időktől kezdve alkalmaz macskákat, amikor nem volt múzeum. A macskákat először I. Erzsébet, Nagy Péterlánya parancsára hozták a Téli Palotába, ugyanis meg akart szabadulni az otthonában lakó egerektől és patkányoktól. Kezdetben az összes macskát Kazanból hozták. Ahogy telt az idő, és a módszer hatékonynak bizonyult, s a macskák szerepe még fontosabbá vált, hiszen a palotát műalkotások töltötték meg. Különböző források szerint ma 50-70 macska él éa dolgozik teljes munkaidőben a múzeum területén.

Az Ermitázs nemcsak a világ egyik leghíresebb múzeuma, hanem egyben a legnagyobb is. Az Állami Ermitázs múzeum 5, egymással összekapcsolt épületből áll és csaknem 719480 négyzetméter területet foglal el. Több, mint 3 millió műalkotásnak ad otthont, így ha minden műalkotásra csak egy percet szánnánk, akkor is hat évig tartana, míg mindent megnézünk. Nem beszélve arról, hogy körülbelül 24 km (15 mérföld) távolság lenne az út az egyik kiállítástól a másikig sétálva. Az Ermitázsban 117 lépcső és több mint 18 800 ajtó található! 

015 rossiya sankt peterburg vid na dvorcovuyu ploschad i zimniy dvorec aerial view of the palace square and the winter palace foto jk spb depositphoto

1837. december 17-én szörnyű tűz ütött ki az Ermitázsban. Szentpétervár történelmének egyik legnagyobb tüze volt. A katasztrofális tűz napján körülbelül 3 ezer ember tartózkodott az épületben, főleg a királyi családnál közvetlen szolgálatában dolgozók. A tűz kezdetén a cári família a Nagy Színházban volt.Több mint 20 ezer katona vett részt a tűz eloltásában, akik az Ermitázst bátran védték a tűz ellen téglafalak felállításával, hogy megakadályozzák a lángok terjedését. Sajnos a pusztító tűz csaknem 30 órán át tombolt, és megsemmisítette a cárok belső terét, beleértve a festményeket és egyéb értékeket. Több, mint két évbe tellett a palota helyreállítása, hogy a királyi család visszatérhessen téli otthonába.

Green HermitageFire

A nagy tűz

Az Ermitázs története alatt nem mindig volt olyan jellegzetes smaragdzöld színe, mint manapság. Az 1700-as évek közepén Rastrelli eredeti épülettervében a jellemző szín a halványsárga és a fehér volt. I. Pavel cár, uralkodása alatt úgy döntött, hogy a palotának intenzívebb sárga árnyalatot ad, míg I. Miklós éveiben elefántcsont külső, II. Miklós éveiben pedig terrakotta és téglavörös színű volt. A festékkel végzett kísérletek ezzel nem értek véget, a palotát szürkére, szürkésbarnára, narancssárgára festették, és csak később a zöldeskék-fehérre festették.

Az Ermitázs Nagy Katalin magán művészeti gyűjteményeként indult . Csak 1764-ben több, mint 200 művet vásárolt Berlinben ügynököktől! A gyűjteményt tovább bővítették német grófoktól, francia hercegektől és báróktól, angol bankároktól vásárolt műtárgyakkal. Ezek között Rembrandt (Michelangelo) remekművei is szerepeltek, ráadásul számos műalkotást rendelt a kor legjobb mestereitől. Érdekes módon Katalin egyedi tárgyakat is gyűjtött, például faragott köveket, könyvritkaságokat, sőt, teljes könyvtárakat és még sok mást. Halálára a gyűjtemény csaknem 4 ezer festményt ölelt fel. A múzeum csak 1852 februárjában nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt.

Az Ermitázs területén két templom is van. A Téli Palota nagytemplomának története az 1760-as évekre nyúlik vissza, Rastrelli tervezte, és a palota keleti szárnyában található. Ez a Téli Palota utolsó épített részei közé tartozott. Még egy templom van a cárok magánlakásában, a palota északnyugati részén.

nt

Téli Palota temploma

Az Állami Ermitázs Múzeumnak sok kincse közé tartozik egy különleges óra. Az órát három mechanikus madárral, egy bagollyal, egy pávával és egy kakassal díszítették, mindet aranyból. James Cox ékszerész remekműve. Kezdetben II. Katalin kedvencéé Grigory Potemkiné volt az óra. Ma az Ermitázs pavilontermében van, és óránként jelez.

hórabag

A pávás óra

A múzeumnak különleges kiállításai is vannak, ahol sehol máshol nem látható tárgyakat csodálhatunk meg, mint amilyen egy ősi selyemszőnyeg (az egyik legrégebbi a világon), és tetoválásokkal díszített emberi csontok!

A Hermitage Oroszország és a bolygó legforgalmasabb múzeumai közé tartozik, évente több mint 3 millió látogatóval.

 

forrás: Travel all Russia

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Back To Top